E sorok egyrészt azoknak szólnak, akik ismerik a Mastino Napoletano és a Dogue de Bordeaux nagyszerű fajtákat, sokat tudnak róluk és szívesen időznek érdeklődésükhöz hasonló gondolatok között. Másrészt azoknak, akik információkeresés céljából kutakodnak a molosserek e két fajtájáról.

A fajtákat közös múltjukból adódóan nem választanám szét, hiszen a köztük lévő hasonlóság elementáris. Az olyan ősi fajták, mint a molosserek szülötteinél, a hosszú idők során a formai és jellembeli tulajdonságok masszívan rögzültek. Ezek az egyedek fizikálisan és mentálisan is stabilakká válnak, amennyiben a kölykök felcseperedésük során megkapják a megfelelő gondoskodást és figyelmet a nevelésben. Sajnos az elkövetett hibák legjobb esetben is csak vérrel, verejtékkel tompíthatók, ám aki kellő energiát fektet kutyáiba, az megtapasztalhatja a Mastino és a Bordeaux-i egyedek varázslatos tulajdonságait és együtt élhet egy királyi mozgású, méltóságteljes viselkedésű, csupa szív őserővel, aki az embert, a családot, azaz a „falkát” helyezi mindenek elé és mindenét adja érte. Ez olyan érzés, amit el sem lehet képzelni addig, amíg ez ember meg nem tapasztalja a saját bőrén, a saját lelkében.

Megtisztelő, hogy e pár sort elolvasta és kívánom, hogy a Mastino illetve a Bordeaux-i fajták valamelyik egyedének szeretete Önt is elérje.

Kovács László